Három mozifilm, amit könyvelőként mindenképpen látnod kell!

(Ha unod, hogy nincs időd elmenni moziba, vagy megnézni otthon egy filmet, olvasd el az 5 tipp, hogy a lehető legtöbbet hozd ki az idődből című cikkünket, hátha sikerül felszabadítanod pár órát!)

A könyvelő (The Accountant, 128 perc, 2016)

Kezdjük a legújabbal, amelynek a címe is egyértelműen utal a szakmára: ez A könyvelő. A 2016-os film főszereplője Ben Affleck, aki Christian Wolff karakterét testesíti meg. Wolff egy enyhén autista matekzseni, aki rendkívüli érzékkel ért a számokhoz, és hogy ezt kiaknázza, könyvelőnek áll. Nem a hétfőtől péntekig tartó munkaidőt választja, az alvilág szereplőinek pénzét mossa tisztára, olykor pedig bérgyilkosként is dolgozgat „mellékesként”. A történet szerint a Living Robotics Corporation kéri fel egy hiba feltárására, amelyben túl jól teljesít, és rábukkan egy 61 millió dolláros csalásra. A könyvelő ekkor átvált a számokról a fegyverekre, hogy meg tudja védeni magát a cég rá vadászó zsoldosaitól. Nem éppen hagyományos ábrázolása ez a szakmának, a végeredmény viszont kifejezetten izgalmas lett.

A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 137 perc, 1994)

Minden idők egyik legjobb filmjének tartják az 1994-es A remény rabjait, amely Stephen King azonos című kisregényéből készült. Rendezője a magyar származású Frank Darabont, a két főszereplő pedig az egyaránt Oscar-díjas Tim Robbins és Morgan Freeman. A történetben a Robbins által megformált Andy Dufresne egy bankár, akit ártatlanul ítélnek életfogytiglanra felesége meggyilkolása miatt. A börtönben nehezen találja a helyét, majd miután a tanácsaival segít az egyik börtönőrnek megkerülni az adófizetést, egy csapásra népszerű lesz, minden ott dolgozónak ő készíti a könyvelését, majd az igazgató is bevonja az illegálisan szerzett bevételek tisztára mosásába. Mivel túl értékessé válik, akkor sem engedik szabadon, amikor kiderül az ártatlansága. Később bebizonyosodik, amit végig tudni lehet: Dufresne nem egy átlagos pali, és a számokkal végzett aprólékos munkája érckalapáccsal a kezében is eredményre vezet.

Krízispont (Margin Call, 107 perc, 2011)

Ez a 2011-es alkotás nem lett világraszóló siker, pedig mély és elgondolkodtató módon mutat be egy különleges világot. A szereposztás igazi sztárparádé, Kevin Spacey, Paul Bettany, Jeremy Irons, Demi Moore és Stanley Tucci is nagyobb szerepet kap a történetben, amelynek elindítója a Zachary Quinto által megformált Peter Sullivan, aki a Wall Streeten dolgozik egy nagy befektetési banknál kockázatelemzőként. Amikor a főnökét kirúgják, neki kell tovább dolgoznia egy problémán, amelyet eredményesen tesz, és megtalálja a könyvelési bakit, amely igazi láncreakciót indít el. Erről az éjszaka közepén szól a főnökének, aki hívja a saját főnökét, és így tovább, mire hajnalban már a bank első embere is kénytelen helikopterrel a helyszínre érkezni. A film a 2008-as gazdasági világválság hátterét igyekszik bemutatni, megvilágítva, hogy egyetlen döntés mekkora láncreakciót indíthat el a világpiacon.